Főoldal » Tudjon meg többet » Az alapító

Az alapító

2019-10-10T18:44:43+02:00

Vitéz Lovag Rithnovszky János

Rithnovszky János a Jugoszláv-Magyar határon teljesített kiskatonai szolgálatot és a határzóna aknamentesítésével foglalkozott. Egy akna felrobbant a kezében, leszakítva egyik karját, megrongálva hallását és elvéve a szeme világát. A szellemileg nagyon is friss és tettvággyal teli fiatalember életigenlő volt. Sérüléséből eredő fogyatékossága nem akadályozta meg abban, hogy saját sorsát kézben tartsa és egy háborús filmben látott módon, vakvezető kutyával közlekedjen. Mivel Magyarországon akkoriban még nem létezett vakvezető kutya, így saját maga képezte ki a neki segítő ebet.

kép: Rithnovszky János és Schiff Mónika

Az 1960-as években Budapesten, egy a Városligetben épített tanpályán képezte ki az első hazai vakvezető kutyát. A tanpálya a kiképzésben kiemelten fontos szerepet játszott, hiszen vakon csakis egy, négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre ismert terepen lehet ilyen munkát végezni, és mindenféle utcai akadálynak meg kell jelennie egy viszonylag kis területen. . A tevékenység akkoriban még nem örvendett népszerűségnek, hiszen a társadalom akkor még másképp gondolt a kutyákra, mint manapság. Azok a vakok azonban, akik szerettek volna közlekedés közben elszakadni az állandó fix támpontoktól, vagyis a falaktól, kerítésektől, buzdították Jánost, hogy terelje hivatalos keretek közé a vakvezető kutya kiképzést. Rithnovszkyhoz csatlakozott Kiss József és Hubay Bertalan is, és a vakvezető kutya igénylők száma elkezdett növekedni.

A 70-es évek végén a csepeli Kis-Duna partján sikerült létrehoznia az első magyar Vakvezetőkutya-kiképző Iskolát, mely 1979-től az MVGYOSZ keretein belül működik.

Rithnovszky személyiségét jól tükrözi az is, hogy a vakvezető kutya kiképzés, – a bürokrácia ellenállása ellenére sikeres – meghonosításával párhuzamosan költőként és íróként is több kötetnyi művet alkotott.