Sajnálatos módon előző kutyusát egy műhiba miatt korábban kellett nyugdíjazni.
Stella, a hatéves fekete labrador, több éven keresztül segített közlekedni egy látássérült személynek. Ami az emberrel megtörténhet, az a kutyával is. Stella daganatos lett, így munkáját egy időre fel kellett adnia. Jelenleg túl van a rehabilitáción, kontrolleredményei megfelelőek, a munkakedve nemhogy csökkent, hanem nőtt. Szinte terápiás hatással van rá.
Egy betegségből felépült gazdi és egy lábadozó kutyus találkozott négy hónappal ezelőtt. Mindketten máshoz szoktak. Judit más kutyához, Stella más gazdihoz. De mindketten nagyon akarták, hogy sikerüljön ez a közösen kezdett új élet, valami megmagyarázhatatlan kötelék húzta őket egymáshoz. Stella szófogadó, figyelmes, lesi minden mozdulatát új gazdájának, „’matricakutya, mindig ott van, ahol én” – jegyzi meg Judit viccesen. Stella nemcsak Juditot, hanem párját, Karcsit is elvarázsolta, aki ugyan nem volt kutyás, de Stella azzá tette.
Balesetmentes közlekedést, boldog és egészségben együtt töltött éveket kívánunk a frissen vizsgázott párosnak. Továbbá sok-sok szemléletformáló alkalmat, ahol bemutathatják a közöst tudást, mert Judit azt is elárulta, hogy mindketten szeretnek közösségbe járni.
Hálásak vagyunk mindenkinek, aki közreműködött abban, hogy Stella újra levizsgázhasson.
Köszönet illeti Tétiné Vörös Rita kölyöknevelőt, Zemkó Márta tiflopedagógust, Surányi Kinga és Rózsa Kata kiképzőket. Köszönjük továbbá a vizsgabizottság (Hajdu Mária elnök, Juhászné Mályi Edit, Gabelics-Szilágyi Melinda tagok) pótolhatatlan munkáját.
