Dávid gyengénlátó fiatalember: egyik szemére szinte teljesen vak, a másikon mindössze 6%-os látásmaradvánnyal él. Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy tanuljon, fejlődjön és aktív életet éljen.
Általános- és középiskolai tanulmányait integráltan végezte, majd a Szegedi Tudományegyetemen kommunikációs és média moderátor asszisztens végzettséget, majd duális képzésben szociális munkás diplomát szerzett.
Dolgozott esetmenedzserként, családsegítőként, jelenleg pedig a Nem Adom Fel Alapítvány pályázatírói csapatát erősíti — emellett adatrögzítői feladatokat is vállal.
És ekkor érkezett Elvis… ❤️
A két és fél éves, zsemleszínű labrador és gazdája már az első találkozáskor egymásra hangolódtak.
Dávid számára nem egy „tökéletes kutya” volt a cél — hanem az összhang. Egy olyan minőségi kapcsolat, ahol a gazda és a vakvezetőkutya kölcsönösen érzik egymás igényeit, szükségleteit.
Elvis pedig pontosan ilyen társ lett: figyelmes, okos, kitartó, szeret dolgozni, imád utazni — és mindenekelőtt hűséges lelki társ.
Dávid tervei között szerepel, hogy felvételt nyer a gyógypedagógia szakra, csatlakozik a szegedi Élő Könyvtár programhoz, és szívesen vállalna szerepet a vakvezetőkutyás szemléletformálásban is.
Bízik benne, hogy egyszer újságíróként is kipróbálhatja majd magát a nyílt munkaerőpiacon.
Bár kevés a szabadideje, egy jó hangulatú sétára, egy városi rendezvényre vagy játékra mindig jut ideje.
Sok sikert, balesetmentes közlekedést és hosszú, boldog közös éveket kívánunk Dávidnak és Elvisnek!
Hálásan köszönjük a felkészítésben részt vevők elkötelezett munkáját:
Tudesze Mónika Ildikó (kölyöknevelő),
Nagygyörgy Éva (tiflopedagógus),
Rózsa Kata (kiképző),
valamint Királyné Barkócziné Emese, Komondi Piroska és Kiss-Tóth Zoltán Ferencné Marika (vizsgabiztosok).
