Merilin közel 20 éve dolgozik egy megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadónál, eleinte Szegeden, néhány éve pedig a cég makói kirendeltségén végzi a feladatait. Az
aliglátó hölgy előző vakvezetőkutyája már nyugdíjba vonult, a biztonságos közlekedéshez azonban nagy szüksége volt egy újabb kutyára. Emilyvel először csak egy ismerkedő találkozásra futottak össze, de ahogy ő fogalmazott, az „elegáns hercegnő” rögtön levette a lábáról. Emily ugyanis nemcsak szép, kedves, nyugodt és kitartó kutya, hanem lendületesen vezet, aktivitása motiváló gazdája számára is, így munka után sokat sétálnak, intézik a mindennapi ügyeket. Emily gyorsan beilleszkedett a családba, jól kijön Merilin öt és fél éves unokájával is. Helyben ugyan nincsenek kutyafuttatók, de a gazdi mindent megtesz annak érdekében, hogy megtalálja a lehetőséget a kutya kimozgatására, ami hol egy ismerős telkén, hol egy másik város futtatójában valósul meg. Első közös kalandjuk a Református Vakmisszió ötnapos tábora volt, ahova több tömegközlekedési eszköz segítségével jutottak el. Emily jól viselte élete első táborozását Tahitótfaluban, kitűnően kijött a többi vakvezetőkutyával is. Az aktív napok után mindkettőjüknek jólesik az otthoni pihenés, Merilin szabadidejében sokat olvas, évek óta kölcsönöz életrajzi és történelmi könyveket az MVGYOSZ Bodor Tibor Hangoskönyvtárából.
Balesetmentes közlekedést, boldog és egészségben együtt töltött éveket kívánunk a frissen vizsgázott párosnak.
Köszönjük a kölyöknevelők – Lienard Mónika, Tóth-Surányi Nikoletta és Hegedűs Gábor Károly – odaadó figyelmét, Végel Gabriella kiképző, valamint a vizsgabírók – Farkas Darinka, Királyné
Barkóczi Emese és Bajnóczy Enikő – elkötelezett munkáját. 
