1995. december 1-jén kezdtem az MVGYOSZ-nél, a Vakvezetőkutya-kiképző Iskolában dolgozni, mint négyórás takarítónő. Az akkori iskolavezető alkalmanként megkért néhány adminisztrációs munka elvégzésére is. Mivel gyorsan és pontosan teljesítettem a rám bízott feladatokat, először 6, majd 8 órában dolgozhattam, és 12 éven keresztül az iskolavezető titkárnőjeként. Miután az iskolavezető pozíció megüresedett, ideiglenes megbízottként én vezettem a Vakvezetőkutya-kiképző Iskolát.Az MVGYOSZ vezetése úgy értékelte a munkámat, hogy alkalmas vagyok az iskolavezető pozíció végleges betöltésére.
Szeretem az állatokat, a kutyákat is. Istenben hívő emberként azonban számomra az ember a fontos. Lenyűgöz, ahogy a kutya hatására megváltozik a látássérült ember személyisége, életminősége.
De a legfontosabb dolog, hogy jól kiképzett vakvezető kutyák legyenek, akik bármilyen élethelyzetben és bármilyen körülmények között – akár falu, akár nagyváros – a legjobbat hozzák. Nekem legalábbis ez a legfontosabb. Ha az elégedett igénylő visszajön, és jó példát is mutat másoknak, így tud fejlődni ez a rész is.